Lókos-menti Hagyományőrző és Értékteremtő Közhasznú Egyesület

Alapszabálya

A Lókos-menti Hagyományőrző és Értékteremtő Közhasznú Egyesület

alakuló közgyűlésén alapszabályát a következőkben állapítja meg:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.

Az Egyesület neve: Lókos-menti Hagyományőrző és Értékteremtő Közhasznú Egyesület (a továbbiakban egyesület)

Az egyesület rövidített neve: Lókos-menti Közhasznú Egyesület

Székhelye: 2610 Nőtincs, Szabadság út 37.

Az egyesület működése kiterjed az ország egész területére.

Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.

Az egyesület jogi személyiséggel rendelkező közhasznú társadalmi szervezet – közhasznúsági fokozata: közhasznú.

2.

Az Egyesület célja:

Szellemi műhely létrehozása, amely közreműködik a korszerű és legszélesebb értelemben vett településfejlesztési kultúra megteremtésében, a természeti környezet védelmében. Az Egyesület céljának elérését elsősorban a helyi, Lókos-menti településeken a közélet élénkítésével, hagyományok ápolásával és azokat bemutató rendezvények szervezésével, falusi- és ökoturizmus fellendítésével; műemlékek védelmével;  települések közötti kapcsolatok építését és megerősítését elősegítő programokkal; ifjúsági rendezvények szervezésével országhatáron belül és országhatáron túl; a határon túli magyarsággal történő kapcsolatfelvétellel, a közös értékek felkutatásával; valamint más nemzetekkel való kulturális tapasztalatcserével  kívánja megvalósítani

E célokat közhasznú szervezetként, nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül folytatja.

EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE,

A TAGOK JOGAI, KÖTELEZETTSÉGEI

3.

Az Egyesület tagjai:

1. rendes

2. tiszteletbeli

3. pártoló

tagok.

Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni, mely nyilvánosan elérhető az Egyesület honlapján.

4.

Rendes tag

Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit megismerte, azokat magára nézve kötelezőnek elfogadja, és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére, és mindezekről írásban nyilatkozik.

Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárással, az egyesület megszűnésével. A kilépési szándékot írásban kell közölni az Egyesület Elnökségének valamely tagjával.

A közgyűlés szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a rendes tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét. Ilyennek minősül az, ha a rendes tag három egymást követő közgyűlésen nem vesz részt, illetve, amennyiben a rendes tag három hónapnál régebbi esedékességű tagdíjfizetési kötelezettségének írásbeli felszólítást követően sem tesz eleget.

A rendes tag jogai

A rendes tag jogosult az Egyesület munkájában való részvételre. A rendes tag jogosult tanácskozási és szavazati joggal részt venni a Közgyűlésen, ahol a tag választó és tisztségviselőnek választható. A rendes tag szavazati jogát csak személyesen gyakorolhatja. A rendes tag tanácskozási joggal részt vehet az Elnökségi üléseken. A rendes tag részesülhet az Egyesület kedvezményeiben.

A rendes tag kötelességei

A rendes tag köteles az egyesületi tagdíjat határidőben megfizetni. A tagdíj mértékét, valamint a tagdíjfizetés rendjét első ízben a közgyűlés, azt követően az Elnökség állapítja meg.

Szükség esetén a Közgyűlés a rendes tagok részére a tagdíjon felül további rendkívüli anyagi hozzájárulást is előírhat, ami egy naptári évben nem haladhatja meg az éves tagdíj háromszorosát.

A tagok kötelesek az Egyesület működéséhez szükséges feltételekről gondoskodni és az eszközöket biztosítani. Mindazonáltal a működéshez szükséges egyéb felajánlások mértékére előírás nincs, azt a tagok teljes mértékben önkéntes alapon teljesítik.

A tag köteles az Egyesület munkájában aktívan részt venni, az egyesület céljainak elérését segíteni, továbbá választott tisztségét legjobb tudása szerint ellátni.

5.

Tiszteletbeli tag

 Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet bármely, a kulturális élet, közélet, tudomány területén kiemelkedőt alkotó természetes személy, továbbá mindazon természetes személy, akinek tiszteletbeli taggá választását az egyesület Elnöksége elfogadja. Bármelyik tag kezdeményezheti a tiszteletbeli tag felvételét. A tiszteletbeli tagnak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy az Egyesület alapszabályát megismerte és elfogadja, annak céljait, szellemiségét, értékrendjét elfogadja. A tiszteletbeli tag felvételének kérdésében az Elnökség egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tiszteletbeli tag általi elfogadással jön létre. Az Elnökség köteles a tiszteletbeli tagokról naprakész nyilvántartást vezetni, mely nyilvánosan elérhető az Egyesület honlapján. A tiszteletbeli tagság megszűnik:a tag halálával;  tag kilépésével, az Egyesület megszűnésével.

A tiszteletbeli tag jogai

A tiszteletbeli tag jogosult az Egyesület munkájában részt venni. A tiszteletbeli tag jogosult tanácskozási joggal részt venni a Közgyűlésen. A tiszteletbeli tag szavazati joggal nem rendelkezik.

A tiszteletbeli tag kötelességei

A tiszteletbeli tag köteles az Egyesület munkáját aktívan segíteni, választott tisztségét legjobb tudása szerint ellátni. A tiszteletbeli tag nem köteles tagdíjat fizetni. A Közgyűlés a tiszteletbeli tagok részére rendkívüli anyagi hozzájárulást nem írhat elő. A tiszteletbeli tag az Egyesület működéséhez szükséges feltételek biztosítása céljából nem köteles felajánlást tenni. A tiszteletbeli tag köteles az Alapszabály rendelkezéseit megtartani.

6.

Pártoló tag

Az Egyesület pártoló tagja lehet bármely olyan természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki, illetve amely az Egyesület munkáját vagyoni hozzájárulással és más felajánlással kívánja támogatni.

Bármelyik rendes tag, vagy maga a lehetséges pártoló tag kezdeményezheti írásban az Egyesület Elnökségénél a pártoló tag felvételét, hozzájárulásának megjelölésével. A pártoló tagnak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy az Egyesület alapszabályát megismerte és elfogadja, annak céljait, szellemiségét, értékrendjét elfogadja. A pártoló tag felvételének kérdésében az Elnökség egyszerű szótöbbségi határozattal dönt.  A tagsági jogviszony akkor jön létre, ha a pártoló tag azt elfogadja. Amennyiben a pártoló nem természetes személy, úgy képviseletében elsősorban a képviseletre jogosult személy vesz részt az Egyesület munkájában, ugyanakkor a képviselő meghatalmazott útján is képviseltetheti magát. Az Egyesület Elnöksége köteles a pártoló tagokról naprakész nyilvántartást vezetni, mely nyilvánosan elérhető az Egyesület honlapján. A pártoló tagság megszűnik a tag halála, illetve jogutód nélküli megszűnésével, a tag kilépésével; az Egyesület megszűnésével.

A pártoló tag jogai

A pártoló tag jogosult az Egyesület munkájában részt venni, az általa felajánlott támogatás felhasználására javaslatot tehet. A pártoló tag jogosult tanácskozási joggal részt venni a Közgyűlésen. A pártoló tag szavazati joggal nem rendelkezik és tisztségviselőnek nem választható.

A pártoló tag kötelességei

A pártoló tag köteles az Egyesület munkáját aktívan segíteni és tagdíj fizetési kötelezettségének eleget tenni. A Közgyűlés a pártoló tagok részére rendkívüli anyagi hozzájárulást nem írhat elő. A tagdíj mértékét és a tagdíj fizetés rendjét első ízben az alakuló közgyűlés, ezt követően az Elnökség állapítja meg. A pártoló tag az Egyesület működéséhez szükséges feltételek biztosítása céljából köteles a tagfelvételét megelőzően tett felajánlását teljesíteni. Amennyiben felajánlását az Elnökség elfogadta, attól a fFelajánló később nem állhat el, illetve azt nem vonhatja vissza.

AZ EGYESÜLET SZERVEI:

KÖZGYŰLÉS ÉS TISZTSÉGVISELŐK

7.

Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a rendes tagok összessége.  A közgyűlést az Elnökség hívja össze.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

Ø      az alapszabály megállapítása és módosítása

Ø      a tisztségviselők megválasztása, visszahívása

Ø      az egyesület más társadalmi szervezettel történő egyesülésének, szétválásának, átalakulásának, és feloszlásának elhatározása

Ø      az egyesület éves költségvetésének elfogadása

Ø      a számviteli törvény szerinti éves beszámoló elfogadása

Ø      a közhasznúsági jelentés elfogadása

Ø      az egyesület megszűnése esetén döntés az egyesületi vagyon közhasznú felhasználásáról

Ø      tag kizárása

A közgyűlésen a rendes tag szavazati joggal, a tiszteletbeli tag és a pártoló tag, illetve kiskorú tag tanácskozási joggal lehet jelen.

Közgyűlés összehívása, Határozatok Könyve:

A közgyűlést az Elnökség szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles összehívni (rendes közgyűlés). Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a rendes tagok egyharmada azt írásban indítványozza, ha az elnökség tagjainak egyszerű többsége azt szükségesnek tartja, vagy azt a bíróság vagy más hatóság elrendeli. Az Elnökség az így indítványozott rendkívüli közgyűlést 15 napon belül köteles összehívni. Egyebekben a rendkívüli közgyűlésre a rendes közgyűlés szabályai irányadóak.

A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. Az elnökség a meghívókat elektronikus úton is megküldheti.

A közgyűlés levezető elnököt, jegyzőkönyv-vezetőt és hitelesítőt választ.

A közgyűlés határozatait az Elnök köteles 15 napon belül megküldeni a tagok részére. Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvében nyilvántartani. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a közgyűlés döntéseit, hogy abból a közgyűlés döntésének tartalma, időpontja, és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is)megállapítható legyen.

Határozatképesség:

A közgyűlés a szavazásra jogosult tagok több, mint felének jelenléte esetében határozatképes.

A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet.

Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés időpontját követően 15 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető.

Határozathozatal:

A közgyűlés határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással, a szavazásra jogosult jelenlévő tagok több, mint felének egyetértő szavazatával hozza. Minden rendes tagot egy szavazati jog illet meg.

A közgyűlés a tisztségviselőket az alakuló ülésen nyílt szavazással, azt követően titkos szavazással választja meg. Szavazategyenlőség esetén a mindenkori Elnök szavazata dönt.

Az alapszabály módosításához és az Egyesület feloszlásának kimondásához, valamint az Elnök megválasztásához a rendes tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.

A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

AZ ELNÖKSÉG

8.

A közgyűlés legalább 5 álló elnökséget választ.

A közgyűlés az elnökség tagjait 5 évre választja.

Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe, illetve amelyeket jelen alapszabály az Elnökség hatáskörébe utal.

Az Elnökség döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen köteles beszámolni.

Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések, közhasznú szervezettel kapcsolatos döntések) és az Egyesületet illető jogok vállalásáról - beszámolási kötelezettség mellett - dönteni.

Az Elnökség évente legalább négy alkalommal tart ülést. Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze. Az Elnök valamennyi elnökségi tagnak köteles – a napirendet is tartalmazó – meghívót küldeni, az elnökségi ülés tervezett időpontját megelőzően, legalább 8 nappal. A meghívó elektronikus úton is megküldhető.

Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagoknak több, mint a fele jelen van. Az elnökségi ülés nyilvános. Azon bárki részt vehet illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervezetet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

Az Elnökség határozatát a jelenlévő tagok egyszerű többségével, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget (2/3) ír elő.

A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében, a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja.

Az Elnök köteles az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).

Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg.

Az Elnökség döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

Az Egyesület Elnöke köteles az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 15 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.

Amennyiben a kézbesítés a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthető kézbesítettnek, úgy köteles ennek tudomásra jutásától számított 15 napon belül közleményként valamely országos sajtó útján is nyilvánosságra hozni.

Elnök és elnökhelyettes:

Az Elnök a közgyűlés által, a rendes tagok összességének kétharmados többségével, 5 évre megválasztott vezető tisztségviselő, aki az egyesület szervezetének képviseletére az elnökhelyettessel vagy a titkárral együttesen jogosult.

Az elnök feladatai:

Ø      az egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése

Ø      munkáltatói jogok gyakorlása az egyesület munkavállalói felett

Ø      a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása

Ø      az elnökségi ülések előkészítése, levezetése

Ø      az egyesület közgyűlésének és az elnökségi ülés határozatairól nyilvántartás vezetése, jelen alapszabályban foglaltak szerint

Ø      az egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben, bíróságok és hatóságok előtt

Ø      éves beszámoló tervezetének készítése, közgyűlés elé terjesztése

Ø      közgyűlés és elnökség döntéseinek közlése az érintettekkel, a jelen alapszabályban meghatározott módon

Ø      amennyiben ez mások vagy az egyesület jogát vagy jogos érdekét nem sérti, vagy veszélyezteti, a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatokat és az egyesület beszámolóit az egyesület honlapján hozza nyilvánosságra.

Az Elnökhelyettes a közgyűlés által, a rendes tagok összességének kétharmados többségével, 5 évre megválasztott vezető tisztségviselő, aki az egyesület szervezetének képviseletére az elnökkel vagy a titkárral együttesen jogosult. Az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes gyakorolja az elnök jogait és teljesíti az elnök feladatait, a jelen alapszabályban foglaltaknak megfelelően.

Titkár:

A közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, az elnökség működésének időtartamára választott tisztségviselő, aki az egyesület adminisztratív ügyiben jár el, és segíti az elnök, illetve az elnökhelyettes munkáit. A titkár az egyesület szervezetének képviseletére az elnökhelyettessel vagy az elnökkel együttesen jogosult

Kincstárnok:

Az elnökség által egyszerű szótöbbséggel, az elnökség működésének időtartamára választott tisztségviselő, aki az egyesület pénzügyeinek kezeléséért felelős. A kincstárnok felelős az egyesületi tagdíjak és bevételek nyilvántartásáért és behajtásáért, valamint az egyesület egyéb követeléseinek behajtásáért. A kincstárnok kezeli az egyesület bevételi és kiadási bizonylatait.

A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

9.

Az Egyesület éves bevétele az alapítás évében várhatóan nem haladja meg az ötmillió forintot. Amennyiben az Egyesület éves bevétele eléri az ötmillió forintot, úgy az egyesület legalább három tagú Felügyelő Bizottságot hoz létre. A Felügyelő Bizottság tagjait a közgyűlés választja, kétharmados szótöbbséggel hozott határozattal.

A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG RA ÉS VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐKRE

VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

10.

Az Egyesület alapításakor a vezető tisztségviselőket és a felügyelő bizottság tagjait az alapítók az alapszabályban jelölik ki. Ezt követően az Egyesület vezető tisztségviselőit, felügyelő bizottságának tagjait az Egyesület legfőbb szerve választja meg.

Az Egyesület közgyűlésén nem lehet meghatalmazott a felügyelő bizottság tagja.

A vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:

a) a megbízás időtartamának lejártával,

b) visszahívással,

c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,

d) lemondással,

e) elhalálozással.

A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

A vezető tisztségviselő jogviszonyára - ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el - a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483. §) megfelelően irányadóak.

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

11.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) az Egyesület vagy legfőbb szervének elnöke vagy tagja,

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Az Egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] ugyanannál a szervezetnél a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg.

Nem lehet könyvvizsgáló az Egyesület alapítója, illetve tagja. Nem választható könyvvizsgálóvá az Egyesület vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja], továbbá az Egyesület munkavállalója e minőségének megszűnésétől számított három évig. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a személyi összeférhetetlenségi előírásokat a könyvvizsgálói tevékenységet végző személyen kívül a gazdálkodó szervezet valamennyi tagjára (részvényesére), vezető tisztségviselőjére és vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell. A könyvvizsgálatért felelős személy az Egyesület részére más megbízás alapján munkát nem végezhet, és a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet is csak akkor láthat el más feladatot is, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgálónak a feladatait. Külön törvény a könyvvizsgálóval szemben más összeférhetetlenségi szabályokat is megállapíthat.

AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

12.

Az Egyesület képviseletére az elnök, az elnökhelyettes és a titkár jogosultak olymódon, hogy az Egyesületre kötelezettségeket létesítő jogviszonyt hármójuk közül ketten közösen tehetnek. A bankszámla feletti rendelkezési jog az  elnök, az elnökhelyettes és a titkár közül bármelyik két személyt együttesen illeti meg.

A közgyűlés által 5 évre megválasztott képviselők neve:

Romhányi Tamás elnök

Kékesi Bernadett elnökhelyettes